Címkék

ajánló (30) alapfogalmak (17) apológia (2) árpádsáv (2) ávéhá (3) a drog (2) bencsik andrás (3) big bráner (2) blog (2) bukkake (12) buzi (6) cigánybűnözés (2) cuki (4) droid (3) elkúrták (11) elnökválasztás (3) erő (3) érzékeny (2) eu (2) európai unió (2) ezek hazudnak (4) ezek lopnak (7) f1 (2) faszkorbács (10) fidi (13) fosztogatás (3) frankó (25) függetlenség (5) globalizmus (2) gyáva szar (5) gyorbán (20) hadd ne tageljem (22) hazaszeretet (4) hír tv (2) hit (3) hollókoszt (4) hülyemagyar (42) igazmondás (13) iszlám (2) játszótér (9) jé hazudtak (11) jog (4) jogvédő (5) kandúr bandi (5) kaptlizmus (2) képmutatás (2) konzervativizmus (3) kotmány (6) középkor (3) közérdek (8) kurvaország (13) liberalizmus (11) majomház (13) márai (3) maszop (12) média (8) médiahekk (4) megyó (2) mélymeleg szar (11) mno (2) muhaha (17) műpa (2) mutogatás (8) náci (3) nemzethalál (6) nemzeti (2) nemzeti radikalizmus (30) népfeneség (2) népsavazás (7) nyalás (2) nyilaskereszt (2) nyugat (2) orcsány (20) őszödi beszéd (4) osztogatás (5) polgár tamás (2) pomogácsok (21) radikalizmus (2) rendszerváltás (10) savazas (2) scsík (2) semita (3) sört ide bort ide (3) spiró (2) sumimogyi (2) szadesz (5) szájbarágó (4) szakember (5) szakértő (4) szar (8) szólásszabadság (8) szüret (2) tényfeláró újságíró (3) tényfeltáró újságíró (4) tudomány (2) tuti (12) uborkaszezon (3) újságíró (4) vonnegut (2) wei wu wei (2) zsidó (14)

Aprópénz


Az én blogom értéke 1.129,08 dollár.
Hát a tiedé?

Utolsó kommentek

Google Analytics

Gerendák a szemekben

2007.02.18. 19:51 | mavo | 2 komment

Címkék: szar gyorbán orcsány megyó nemzethalál igazmondás osztogatás fosztogatás

Istenem, Évértékelés má megin, vagy mijafasz, mer nem egy évről értekezik, hanem hajaj! mert hirtelen visszanyúl egészen 2002-ig, amikor is őket jó alaposan megrágalmazták. Azok. Szegény dr. Leslie Fatmant, meg hogy a huszonötmillió román. Speciel utóbbi valóban hánytató volt, előbbinél dr. Leslie Fatman épp csak be nem húzott magának egy parasztlengőt, hogy sajnálhassák utána a fanok. Szóval ezek rágalmaztak, pjúj!

Mintha ők nem azokat, ugye. Mintha nem lett volna megfigyelés nagy garral bejelentve, aztán laposan, gusztustalanul elsumákolva két piton közt félúton. Mintha nem lett volna a híres kézmozdulat egy éve, amit nyilvánvalóan addig kockázgattak ki a nép pártjának emberei, amíg Tompika nem állhatott oda, hogy hohó, bazmeg, ez a genya aszongya az egész népnek, hogy kapja be. Meg nem volt Vizsla se. Amire baromi nagy szüksége volt amúgy — Fletónak. Ez is egy kis adalék, miért maradtak le a fiúk esmeg a nagy párviadalban.

Félre ne értse senki. Ocsmány dolog rágalmazni, de ha kérhetném, ne az prédikáljon erről, aki maga sem teljesen tiszta, pártja meg nagyon nem. Az a párt, aminek ő a főnöke, hogy érteni tessék, tehát ha Tompika hazudik, rágalmazik tódít egy öblöset, azért sajna felelős a főnök is. Ez van egy olyan pártban, ahol minden hatalom a dolgozó polgáré Főnöké.

Fletó öt a négyzeten mínusz két pontja is adott a demagógiának, kezdjük ezzel. Ellenben valami távoli kapcsolata azért volt azzal a valósággal, amivel a Nemzet Miniszterelnökének egyre kevesebb. Egyelőre. Mármint Fletó egyelőre még valami szállal kötődik a valósághoz.

Bizony mondom néktek, ez vár Fletóra is, nem fog élete végéig miniszterelnök lenni, vagy saját pártja szegi nyakát, vagy az istenadta Nép, s amilyen küldetéstudata neki is van, belekattan majd ő is. Így megy ez: politikus, pláne küldetéstudattal rendelkező politikus így jár nagy eséllyel. Ne legyen igazam.

De tárgyra vissza, elhűl az ember, miket képes valaki mondani, s közben nem rebben szeme se. Mert olyanokat bírt mondani a Nemzet Csillagszemű Juhásza, aki alkatilag képtelen hazudni, hogy csak na.

„Kiderült az is, mi a gazdasági válság oka. A közgazdászok úgy mondják, a költségvetési hiány. Az óriásivá duzzadt hiány. Ez magyarul annyit tett, hogy nincs meg a pénz. Hiányzik. Lába kelt. Igen, tengernyi pénz hiányzik. Hiányzik, mert a szocialista vezetők, akiknél a kasszakulcs volt, eltüntették.”

Érted, Bélám? — csóválja fejét az Igazmondó Juhász, keblét fájdalmas, férfias sírás gyötri ott bévül — a hiány az úgy keletkezett, hogy a komancsok lenyúlták, oszt most nincs zsozsetta. Á, dehogy a lakáshitelekre ment, amit ők találtak ki, meg nem is a diplomás minimálbérre, amit az Igazmondó Juhász saját szájúlag kért megsavaztatni a beókkal, meg á, dehogy a többi osztogatós hadművelettel, á, dehogy az autópályákra, amiket még ők lengettek be a pórnépnek Polgároknak, á, dehogy. Hova teccik gondolni? A polgároknak ebből huncut fillér se jutott, hiszen tudjuk, tavaly nem hogy jobban éltünk volna az hatéves osztogatásáradat közben, hanem éppen ellenkezőleg, rosszabbul, mint négy éve, amikor még a Nemzet Miniszterelnökének kormánya szórta el az éves költségvetést az év első felében. Lehet gondolkodni, a maradék fél évben miből gazdálkodott a kőccségvetés! Igen, igen. Hitelből. Pont úgy osztogattak amúgy, mint legutóbb Fletó Fletonovics üngyülübüngyülü kormánya. Csak a Polgárkormánynak eztet szabad, az rendben van, amit ők basztak el, az még éppen nem államadósságból ment, csak a második fél év, Azoknak meg nem szabad. Mi a Népnek, a Polgároknak adtuk a pénzt, ők meg lenyúltág az uccsó fillérig.

Mert ha a Csillagszemű Juhász azt mondja, akkor az úgy van.

„Az MSZP-kormány azt mondja: megszorításokra, adóemelésre, áremelésekre, vizitdíjra, tandíjra van szükség, mert valakinek vissza kell fizetnie a hiányzó pénzt.

De miért mindig a vétleneknek, a tisztességesen dolgozóknak, a munkájukat becsülettel végzőknek? Miért mindig őket veszik elő elsőként?”


Thürmer Gyuszkó azt hiszem, ezen a ponton zokogta el magát végleg: nekünk végünk, minek szavazzanak egy törpe komancs pártra, amikor egy nagyra is lehet, ami ugyanazt mondja, mint mi.

Én is kicsit pityeregtem, megvallom, pláne a tisztességes jómunkásembereken, akiknek manapság jó harmada annyi adót csal, amennyit csak bír. Tudom, ott a tisztességes kétharmad, akinek java része meg felnyalja a százast, főnök perkál a minimálbér után — közhelyek ezek. Azt hiszem, igazán rosszul azoknak a multiknak a dolgozói járnak, aki után tényleg becsülettel betolják a kasszába, de őket meg ne sajnáljuk, mert egyrészt egy gyógyszergyár jómunkásembere annyi juttatást kap tök legálisan, amennyit az áfacsaló kényszervállakozó csak szeretne, másrészt ezek a szemét multik, ugye, akik lerabolják a Hazát, és különben is. Hogy közben némelyik becsülettel perkálja az adót? Megérdemli a hülye.

Az egészben a szomorú meg az, hogy az Igazmondó Juhász — azon túl, hogy lehülyézi az úgynevezett baloldali barátait és visszaöklendezi öt év összes sérelmét a huszonötmillió romántól az Őszödi Beszédig — még mindig ugyanott tart, mint tavaly ilyenkor.

Mert ha megnézzük, arról sír, hogy ettől is elvettek, meg annak is szar, meg tizenötezerrel drágább a gyógyszer. Hogy a Polgárok a sok elvonás miatt vesztik el a hitüket a politikában, és hogy á, dehogy a sok hazug politikustól.

Az nem számít, hogy hatodik éve osztogatott itt boldog-boldogtalan a Polgároknak, méregdrága autópályákba, meg a csont veszteséges MűPába, meg Sportcsarnokba meg egyébb jelképes szarokba dönti a maradék pénzt, és az sem, hogy kitől mástól lehetne visszavenni a zsozsót, ha nem azoktól, akinek eddig osztogattuk. Meg attól is, aki ebből nem kapott olyan sokat.

Kérdés, erre mi a megoldás.

Nyilvánvaló, nem? Ha ez nem jó, akkor ezt a sok elvonást mind meg kell szüntetni, vissza a pízt a Polgárok zsebikéjébe, de akár még oszthatunk nekik többet is. Még ki is mondja: fizessenek a rossz fiúk, el a kezekkel a Polgároktól, akik becsülettel dolgoznak. meg a nyugdíjasoktól, akik becsületesen dolgoztak.

Nem túlzottan zárójelben jegyezném meg, az Őszödi beszéd után fórumokon megjelentek olyan vélemények, hogy a sok plusz adót, meg a megszorításokat csak azok kapják, akik Ezekre szavaztak. Na, ez is jó ötlet.

Megpróbáltam — á la Asimov — kirostálni a nettó demagógiát, a csupasz szóvirágokat, s megnézni, mi a maradék, mi az üzenet.

Ez ugye azt jelenti, hogy kipotyog a rostán az államadósságról szóló buta csúsztatás, az összes, kimarad az erős és a gyenge Magyarország víziója, de még a gazda meg a szamara is mehetnek a levesbe.

Nagyjából ennyi marad:

Jó estét kívánok tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy én is nagy tisztelettel és szeretettel köszöntsem Dalma asszonyt és a Magyar Köztársaság volt elnökét, Mádl Ferenc professzor urat. Köszönöm, hogy itt vannak velünk a mai este.


Ezek hazudtak, loptak és csaltak, rágalmaztak, nőtt az államadósság, kézivezérlik a rendárokat.

Hölgyeim és Uraim, meg az elnök Úr!

Mi meg nem tettünk ilyet. És mellettünk a PolgárokPlebejusok. Az Új Többség.

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!


Velős beszéd, el kell ismernem, csak közben én nagyon úgy látom, hogy korunk két karizmatikus politikusa azért képtelen szóba elegyedni egymással, mert a szemükből előre lógó gerendák nem engedik őket túl közel egymáshoz.
>>" />

A bejegyzés trackback címe:

https://polmavo.blog.hu/api/trackback/id/tr7037732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bcyke blogberlo, aki ott sem volt · http://kacatvilag.blog.hu/ 2007.02.19. 20:52:14

Lelkes követőbrigádokon meg jó nagy szemellenzők, hogy még véletlenül se lássák a főnökökön azokat a jó nagy beszédakadájozó szembegerendákat.:)