Címkék

ajánló (30) alapfogalmak (17) apológia (2) árpádsáv (2) ávéhá (3) a drog (2) bencsik andrás (3) big bráner (2) blog (2) bukkake (12) buzi (6) cigánybűnözés (2) cuki (4) droid (3) elkúrták (11) elnökválasztás (3) erő (3) érzékeny (2) eu (2) európai unió (2) ezek hazudnak (4) ezek lopnak (7) f1 (2) faszkorbács (10) fidi (13) fosztogatás (3) frankó (25) függetlenség (5) globalizmus (2) gyáva szar (5) gyorbán (20) hadd ne tageljem (22) hazaszeretet (4) hír tv (2) hit (3) hollókoszt (4) hülyemagyar (42) igazmondás (13) iszlám (2) játszótér (9) jé hazudtak (11) jog (4) jogvédő (5) kandúr bandi (5) kaptlizmus (2) képmutatás (2) konzervativizmus (3) kotmány (6) középkor (3) közérdek (8) kurvaország (13) liberalizmus (11) majomház (13) márai (3) maszop (12) média (8) médiahekk (4) megyó (2) mélymeleg szar (11) mno (2) muhaha (17) műpa (2) mutogatás (8) náci (3) nemzethalál (6) nemzeti (2) nemzeti radikalizmus (30) népfeneség (2) népsavazás (7) nyalás (2) nyilaskereszt (2) nyugat (2) orcsány (20) őszödi beszéd (4) osztogatás (5) polgár tamás (2) pomogácsok (21) radikalizmus (2) rendszerváltás (10) savazas (2) scsík (2) semita (3) sört ide bort ide (3) spiró (2) sumimogyi (2) szadesz (5) szájbarágó (4) szakember (5) szakértő (4) szar (8) szólásszabadság (8) szüret (2) tényfeláró újságíró (3) tényfeltáró újságíró (4) tudomány (2) tuti (12) uborkaszezon (3) újságíró (4) vonnegut (2) wei wu wei (2) zsidó (14)

Aprópénz


Az én blogom értéke 1.129,08 dollár.
Hát a tiedé?

Utolsó kommentek

Google Analytics

Schlachthof fünf

2007.08.13. 15:54 | mavo | 32 komment

Címkék: háború hollókoszt

Gárgyuljunk, tezsvíreim, gárgyuljunk.

Mert ha már előkerült a a vérmes baromság, hogy egy város szarrá bombázása valamiféle holokauszt lenne, akkor miért éppen az ezerszer elcsócsált Hiroshima a téma?

Miért nem mondjuk Drezda?

Na, ott nem elpárologtak az emberek, hanem konkrétan fasza kis fáklyát csináltak a városból a derék angolszászok, aztán volt égő áldozat dögivel; ha már városok bombázásánál előkerült a holokauszt, akkor inkább erre illene, még ha tudjuk is, hogy ezek nem felelnek meg a holokauszt azon határfeltételének, hogy az szervezetten, népirtási szándékkal történik.

Csak hát a kutya nem akarta kiirtani a németeket mint népet. Tömeggyilkosság? Igen. Aljas? Igen. Kegyetlen? Igen. De  nem holokauszt, az ennél még egy fokkal embertelenebb, történjék akár zsidókkal, akár cigányokkal, örményekkel, vagy afrikaiakkal — utóbbi eset érdekessége, hogy a kiirtani szándékozott kisebbségre ugyanazok voltak az alapvető vádak, mint Európában a zsidókra.

Hiroshima, meg az általában elég mellékesen kezelt Nagasaki története elég randa, százezrek haltak meg, és szinte csak civilek, aztán meg persze az utóhatás; Kaposi-szarkómával vagy összesen egy végtaggal születni biztosan nem a karma csúcsa. A Két Város Bombázása azonban sok szempontból ambivalens ügy. Az Új Tökéletesített Bomba összes hatását még nem ismerték, ez lett belőle: rémtett.

Mondhatják azt, hogy csak feladták emiatt a ferdeszeműek, és speciel a szigeten többször ennyi civil áldozat lett volna, vagy van ez az új móka, mert hogy a nagy szú nagyon percegett már; Waterloonál meg nyerhetet volna Napóleon, ha nem kínozza a hasfájás, ha nem áldozza be Ney a lovasságot noch dazu, ha nem játszik élményturizmusosdit Grouchy, az a hülye.

Ezerszer lerágott csont, ha száz életem lesz, sem fogok tudni mit mondani rá. A két pilóta elméje belerokkant abba, amiben részt vett, azt hiszem ez útmutató, mit kell gondolnunk erről ott belül, ahol senki se lát minket.

A Második Világháború eme két fasza találmányának (holokauszt és atombomba) remélhetően megőrződik a bennünk élő képe még egy darabig, és majd jól nem fogjuk megismételni; mondjuk az atombombázást ha megismételjük, akkor úgyis mindegy lesz — azt meg talán a legvadabb európai holokauszttagadó se meri komolyan mondani, hogy ugyan nem volt, de azért jó lenne megcsinálni.

Később a jó utódok kitalálták a neutronbombát, ami kevesebbet rombol elvileg, na az már a cinizmus csúcsa: élesben eddig Istennek hála senki nem próbálta, van elég bajunk döglött uránnal fűszerezett modern Kisfiúkkal, ha teccik érteni, mire gondolok.

Sajnos a Második Világháború harmadik fasza találmányának, a szőnyegbombázásnak nincs igazi emléknapja, pedig járna annak is.

Lásd Drezda és a többi német város.

Mert hogy arra aztán tényleg semmi szüksége nem volt, aljas, pitiáner angol bosszú volt (például) Chelsea-ért, még az árnyéka sem vetődött fel, hogy attól majd megadja magát a Führer, aki a hírek szerint akkorra már megutálta az ő árja népit, mivel az úgymond cserben hagyta őtet. Érdekes színezettel áldja meg a történetet, hogy nemrég azt kezdték feszegetni, a német felderítés tudott a támadásról, ám ez természetesen nem menti angolszász barátainkat a rémtett felelőssége alól.

Churchill nem volt szent.

Remélem, gyötri a lelkiismeretüket mindörökké.
>>" />

A bejegyzés trackback címe:

https://polmavo.blog.hu/api/trackback/id/tr41138984

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bugris 2007.08.13. 17:40:45

Az ismétlést biza nem értem.
Ugyanakkor a témában mindenképpen alapvető olvasmány Kurt Vonnegut: 5-ös számú vágóhíd című műve.
(Bizonyára kapásból irodalmi Nobel-díj, ha egy Hirosima túlélő író ír egy ilyet, dehát az ugye elég ritka teremtmény. Meg hát Vonnegut sci-fi íróként kezdte, ez ugye alapból fanyalgós a kifinomult zsűrinek, amely persze az x.ezredik szarozós-hugyozós osztrákot kitüntetni persze nem finnyás. Nem is ez a lényeg, mert a T. Nobel díjadó bizottság, tudjuk, azokban az években politikai mérlegen mért, egyet ide - egyet oda. A hidegháború vége óta szerencsére nem politikaimérlegelnek, szimplán az összes rozzant kommancsnak jár a díj.)
A mellékszösszenetem csak mellékszösszenet, a lényeg, Vonnegut művét a témában elolvasni szíveskedjenek.

bugris 2007.08.13. 18:07:44

A félreértések elkerülése végett, a kommentem természetesen nem mavo-nak szólt, csak aki nem értette volna a poszt címét, mert a regényt nem tetszett ajánlani külön a címen kívül, és hát aki nem értené...

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.13. 18:44:36

Köszönöm mindenknek, aki így vagy új jelzett: átokverte blog.hu motorja elcseszte a kopiopésztet, annak volt köszönhető egy darabig a kettőződés, ráadásul összekeveredett az első vázlat a végső verzióval.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.13. 18:46:58

bugris,

igen, persze, csak tudod én úgy szeretem, ha az olvasónak feltűnik valami, nem érti és utánanéz maga, sajnos lelőtted a poénomat.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.13. 19:51:10

Most már mindegy, moderálni meg utálok — így marad.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.13. 21:09:31

Rengeteg ronda dolog volt a háború vége felé és utána. Ezek nagy része simán háborús büncselekmény a genfi konvenció betüje szerint, de persze gyöztesek ellen semmiféle eljárás nem indult. Nem lenne késö most sem, mert néhány vénember még él, az ilyesmi pedig nem évül el, de hát.

Derezda csak egy volt a nagy napalmos szönyegbombázások közül, Tókió pl. sokkal kegyetlenebb eset, de Hamburg se volt kutya.

A Szovjetúnió persze sokkal nagyobb disznóságokat csinált, mint a nyugati szövetségesek, de nem is irta alá az 1929-es genfi konvenciót (csak 1949-ben csatlakozott, fenntartásokkal), ezért vele szemben - jogi értelemben - nehezen érvényesithetö bármilyen követelés. Azért kiváncsi lennék, hogy a délszláv háború kapcsán született újabb hágai határozatok, melyek szerint a nemi eröszak is ugyanolyan háborús bün mint a többi, mennyire visszamenöleges hatályúak.

Ha csak a genfi konvenció aláiróira szoritkozunk, ott is épp elég elásott csont van a hársókertben. Ki tudja pl. hogy a lidicei mészárlást ugyan a nácik rendelték el, de ténylegesen a cseh csendörség hajtotta végre? Szinte senki, mert ilyen per nem volt. Vagy ki tud a brünni halálmenetröl? Kereste valaki a felelösöket?

Százával-ezrével voltak hasonló történetek, az egyetlen közös jellemzöjük az, hogy semmiféle felelösségrevonás nem volt. Ez nagyon nagy baj, mert emiatt nehéz komolyan venni bármiféle háborús bünt.

De azért az egyik legnagyobb szemétség az 1945-47-es németországi éhinség volt az amerika-brit megszállási övezetben.

Herbert Hoover's press release of The President's Economic Mission to Germany and Austria, Report No. 1: German Agriculture and Food Requirements, February 28, 1947.
href.hu/x/3ao5

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.13. 21:27:34

(SzovjetUnió, TOkió)

Drezda szimbolikus, azért került ide, s nem a többi.
Vagy a cím kedvéért, ha úgy tetszik, bár kivételesen a cím a korrektúrázatlan eredeti megszületése után jött.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.14. 00:48:34

A nagy terrorbombázások a háború végén kifejezetten népirtási szándékkal történtek. Mint ahogy a Németországba irányuló külföldi élelmiszersegélyek és mütrágyaszállitmányok betiltása is a háború után.

Ennek dokumentumokban irásos nyoma van, nem egyszerü vádaskodás, sajnos.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.14. 00:54:48

Félig berúgni kidobott pénz, szóval érdekelne, _konkrétan_ mivel bírod alátámasztani a semeddig sem jutó népirtást.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.14. 01:08:13

Olvasd el légyszi a Hoover jelentést, aztán kérdezz.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.14. 06:39:22

Kurvára nincs kedvem végigolvasni, ha van valamid add elő, ha nem adsz elő semmit, akkor úgy veszem, hogy a levegőbe hablatyoltál.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.14. 10:11:57

Tények elött nem esünk hasra, mi? Ha nincs kedved olvasni, akkor mit játszod itt meg magad?

Ezek olyan dolgok, amiket nem tanitottak az iskolában, de ettöl még igazak. Ha nem érdekel a teljes igazság a háborúról, akkor csak viccelödj, ugrándozz tovább abban a szük térben, ahova saját elöitéleteid zárnak.

Másik kötelezö olvasmány: Szörnyü aratás - költséges kisérlet Németország népének kiirtására


GRUESOME HARVEST
The Costly Attempt To Exterminate The People of Germany

By Ralph Franklin Keeling
INSTITUTE OF AMERICAN ECONOMICS
127 N. Dearborn Street
Chicago
1947

digital.library.wisc.edu/1711.dl/History.Gruesome

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.14. 11:13:59

Kezd szánalmas lenni, amit művelsz.

Nincs időm átolvasni a cuccodat, ezért ismételten megkérlek, adj pontosabb hivatkozást: ez és ez az oldal, itt meg itt.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.14. 14:59:21

Jó. Nem a te kedvedért, hanem azoknak a látogatóknak, akik esetleg nem tudnak folyékonyan olvasni angolul.

A megszálló hatalmak részben kifosztották a német élelmiszerraktárakat (amelyekben a háború végén kb. 9 havi tartalék volt), részben tervszerüen és szisztematikusan lefoglalták, esetenként megsemmisitették a készleteket.

A brit és amerikai szektorból 1946 elejéig minden kivülröl érkezö élemiszersegélyt szigorúan kitiltottak, de az importot késöbb is korlátozták. A feltétel nélküli megadást követö két év során az amerikai szektorban a német lakosság napi fejadagja 1180 és 1550 kalória között ingadozott. Könnyebb munka esetén az egészség hosszabb távú megörzéséhez szükséges minimum napi 2200 kalória. A háború végéig 3000 kalória volt a norma, nemcsak Németországban, hanem a német megszállás alatt álló területeken is. Az amerikaiak által uralt részhez képest a brit szektorban kicsit, a francia és szovjet megszállási övezetben lényegesen rosszabb volt a helyzet.

A háború végén a teljes német mütrágyagyártó kapacitást megszüntették - részben szétbombázták a gyárakat, részben a megszállás után felrobbantották, ami megmaradt. Az újjáépitést megtiltották, mint ahogy a külföldröl érkezö mütrágya-szállitást is.

Üzemanyagot is tilos volt Németországba szállitani (kivéve természetesen a megszálló hadseregek szükségleteit), a hazai üzemanyaggyártó kapacitást megszüntették. A német szénbányák a háború alatti termelésnek kb. a felét tudták produkálni, részben munkaerö- és alkatrészhiány, részben a bányászok alultápláltsága és erötlensége következtében, de még ezt a szénmennyiséget is szinte teljes egészében kivitték az országból.

A mezögazdasági gépek gyakorlatilag üzemképtelenek voltak, nem volt sem üzemanyag, sem pótalkatrész. Az állatállományból alig maradt valami, mert azt is elhajtották a megszállók. A föld megmüveléséhez a legalapvetöbb feltételek is hiányoztak.

A termöterület a keleti területek elcsatolása miatt harmadával csökkent, ugyanakkor kb. tizmillió menekültet kellett ellátni és elhelyezni.

A munkaerö nagy része hadifogságban, Németországon kivül használták rabszolgamunkára (igen, a nyugati szövetségesek is). Az amerikaiak által Franciaországnak kényszermunkára átadott 475000 hadifogoly (az ilyen átadást önmagában is tiltja a genfi konvenció) napi fejadagja 900 kalória volt.

Mindennek következtében a hadifoglyok rakásra haltak, a csecsemöhalandóság tartósan 60% fölött volt, egyes helyeken és idöszakokban megközelitette a 100%-ot (a német korfán a nagy szükület az 1946-os évjáratnál látható). A halandósági ráta általában is négyszerese volt a háború alattinak, minden korcsoportban. Tizmilliók lézengtek csontsoványan, tehetelenül.

A két évig tartó éhinség következtében elhaltak illetve a hadifogolytáborok halottainak számát csak becsülni lehet, mert a fennmaradt feljegyzések nagyon hiányosak. A nyugati szövetségesek által fogvatartott mintegy 9 millió hadifogoly személyi lapjait késöbb szervezett akció keretében kivétel nélkül megsemmisitették, a szovjetek pedig nem is igen bajlódtak ilyesmivel.

1945 május 8.-ával a német kormányzat megszünt, szerepét a megszálló hatóságoknak kellett átvenniük, de ezt csak nagyon hiányosan hajtották végre, a halottak regisztrálása, a halál okának megállapitása többnyire elmaradt. Mértéktartó becslések szerint is legalább másfélmillióan haltak meg az éhezés, alultápláltság közvetlen következményeként, a maradandó egészségkárosodást elszenvedök száma ennél magasabb.

Megszállt területen a lakosság életének fenntartásához elégséges ellátás megszervezése, biztositása a nemzetközi jog szerint a megszálló hatalom felelössége, de ezt a felelösséget egyetlen megszálló hatalom sem vállata.

Ezzel szemben Németországot a háború utáni két évben kifejezetten szándékos, mesterségesen elöidézett katasztrófa sújtotta (lásd Morgenthau-terv), amit viszonylag egyszerü intézkedésekkel, rendszabályokkal meg lehetett volna elözni, az ehhez szüséges eröforrások is a szövetségesek rendelkezésére álltak. A hivatalos intézkedések azonban éppen ellenkezöleg, a helyzet súlyosbitását célozták.

A politikai helyzet és akarat változásának következtében 1947 közepétöl az élelmezési helyzet gyorsan javult. Elöször a keleti szektorban, mert a szovjet megszálló hatóságok ezzel szerették volna demonstrálni, hogy a német nép létérdeke az egységes szocialista Németország megteremtése. Erre válaszként módositották a politikát nyugaton is, igy az eredetileg tervezett mintegy 16 milliós népesség-redukciónak csak kb. tizedét tudták realizálni, pedig már csak néhány hónap, max. egy év hiányzott a sikerhez.

Ez már a hidegháború nyitánya, annak a politikának kezdete, ami a Morgenthau-terv feladásához, az Adenauer-féle Szövetségi Köztársaság megalapitásához, a NATO-hoz, a német újrafegyverkezéshez, a Francia-Német Acélpaktumhoz, majd késöbb a hidegháború vértelen megnyeréséhez és a német egység helyreállitásához vezetett.

Keeling könyve is ebben a kontextusban olvasandó. A Szovjetúnió túlzott mohóságával tulképp megmentette a németeket egy sokkal nagyobb katasztrófától. Bár ami megvalósult, az sem semmi.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.14. 20:50:46

Hú bazmeg,most miattad át kellett futnom mindkét általad belinkelt cuccost, de abszolút nem találom, amit írsz. Sehol semmiféle 16 millió kiirtandó német.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.14. 20:51:53

Leesett.

„Keeling könyve is ebben a kontextusban olvasandó.”

Szóval ugyan nulla bizonyíték rá, de ha ezzel az előfeltételezéssel olvassuk.

Muhaha.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.14. 20:55:55

Viszont az például szerepel az egyikben, hogy kvázi rabszolgaként dolgoztattak németeket. Na, az se szép.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.14. 22:37:50

Keresgélj a Morgenthau terv környékén. Churchill és Roosevelt az 1944-es második quebeci találkozón ezt elfogadták, annak ellenére, hogy Cordell Hull belügyminiszter és Henry L. Stimson hadügyminiszter (megalapozott) véleménye szerint húszmillió német hal meg, ha a tervet megvalósitják. A potsdami megállapodásnak a megszállt németország kezelését illetö részei a Morgenthau terven alapultak, a JCS 1067, az amerikai hadsereg számára kiadott megszállási direktiva (1945 áptilisától 1947 júliusáig volt érvényben) igen csekély változtatásokkal ültette át a gyakorlatba a tervet.

Nem érdemes ezeken a dolgokon viccelödni. Ami akkor történt, az mindenféle mérce szerint elfogadhatatlan és türhetetlen. A következménye rettenetes nyomor és tömeghalál lett, ami nem kitaláció, hanem tényleg úgy volt. Mindez nem véletlenül, magától, a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán következett be, hanem pontos és nagyon is tudatos elözetes tervezés valamint következetes végrehajtás eredményeképp.

Tehát elöre megfontolt szándékkal elkövetett emberiség elleni büntett volt, amiért senkit sem vontak felelösségre és már nem is fognak.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.15. 11:50:06

Gondolom annak, hogy Németország területe radikálisan csökkent, a férfiak aránya a nőkhöz képest dettó, a képzett munkerő eltűnt, plusz beáramlott keletről több millió menekült, ehhez semmi köze.

Mert az általad linkelt mindkét forrás erről szólt.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.15. 15:28:32

Hogyne lenne köze. Mondjuk a terület nem csökkent, hanem csökkentették, a férfiak jó része nem hösi halott volt, hanem éppen rabszolga, képzett munkaerö ugyan volt, de egyrészt alig látott az éhségtöl, másrészt a gyárakat, ahol dolgozhatott volna leszerelték vagy felrobbantották, újjáépitésüket rendeletileg megtiltották. Keletröl meg nem beáramlott a tizmillió menekült, hanem deportálták öket. Ezek azonban részletkérdések. A lényeg az, hogy mindez nem magától, sorsszerüen történt, hanem elöre pontosan kiszámitott módon, a gyöztes hatalmak akaratából. A tennivalókat és a végrehajtás módját egyezményekben rögzitették, az egyezményeket pedig végrehajtották.

Ehhez jött az élelmiszerkészletek elkobzása, az élelmiszersegélyek behozatali tilalma, a mütrágyagyártó kapacitás szisztematikus elpusztitása, a mütrágya-behozatal megtiltása, az állatállomány leölése, elhajtása, a mezögazdasági gépek használhatatlanná tétele.

Ilyen körülmények között nem nehéz kiszámitani, hogy élelmiszerhiány fog fellépni. Ezt ténylegesen ki is számitották elöre, meglehetös pontossággal. A politikai döntéseket ennek tudatában hozták meg.

Ezeknek az intézkedéseknek a következtében Németországban a háborút követö két évben az élelmiszer-fejadagok következetesen napi 1550 kalória alatt maradtak, közben hosszabb idöszakokban az 1200 kalóriát sem haladták meg.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.15. 17:24:24

A dolog kulcsa a kb. 16 milió menekült, nélkülük sokkal lájtosabb lett volna a baj. Márpedig ezeket részben a nagy szú nyomására, részben maguktol toloncolták ki. Ezek egyébként valóban súlyos bűnök, nem véletlen, hogy például a csehek és a szlovákok máig ugranak, ha a Beneš-dekrétumok szóba kerülnek, és próbálják védeni.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.15. 23:30:36

mozi

1406.06 | GERMANY'S FOOD - THE TRUTH (aka GERMAN'S FOOD - THE TRUTH) (1:08:19:00 - 1:17:31:00) 29/07/1946

href.hu/x/3b85

mavo · http://polmavo.blog.hu 2007.08.16. 13:48:12

Remek, ismét az elején tartunk: azoknak ott rossz volt. A bázi összeesküvésről kukk se.

LiaTea 2007.08.16. 21:25:19

Bár létezik olyan meghatározás, hogy emberiség elleni bűntett, semmilyen erre adott büntetés nem ér fel az elkövetett borzalmak súlyosságával.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2007.08.16. 22:44:10

Mavo b+!
Ne süllyedj már le a bulvárszínvonalra!
Mi az, hogy a holokauszt a II. Világháború találmánya? Akkor a kánaáni őslakos filiszteusok (=filisztin=palesztin) szervezett és szisztematikusan végrehajtott kiirtása (Nem a XX. - XXI. században, hanem a zsidók első kánaáni honfoglalása után) mi volt? Karitatív tevékenység? A II. Világháború egy dologban hozott újat: a népirtás túlélői (khm, nem kis számban a kápók) és az áldozatok leszármazottai egyedül emiatt kaptak kárpótlást a történelemben. Egyedisége meg az, hogy akkor speciel ártatlan zsidókat irtottak. Máskor meg más ártatlanokat. Ja, hogy ez a Németországban már büntetendő holokauszt-relativizálás? Lehet. De akkor a cigány-holokauszt is az. Tessék lecsukni Gyurcsányt!

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.17. 13:28:41

Összeesküvésröl szó sincs, ez kormányprogram volt az USA-ban, amit többé-kevésbé sikerült lenyomni a britek torkán is. Fö vonalaiban egy darabig a SZU érdekeivel is megegyezett, ezért a potsdami konferencián mindenki csatlakozott hozzá.

Összeesküvésre csak annyiban emlékeztetett a dolog, hogy természetesen titkos volt, de hát akkor mindent titkosnak minösitettek, ami a háborúval kapcsolatos. No meg annyiban, hogy törvénytelen is, persze.

A lényeg az volt, hogy a Német ipart meg kell semmisiteni és Németországból tisztán mezögazdasági országot csinálni.

Ezt a programot el is kezdték végrehajtani, annak ellenére, hogy az adott körülmények között teljesen világos volt: massziv élelmiszer-segélyek nélkül tiz-húszmillió ember simán éhenhal, mielött a megkisebbitett, túlzsúfolt, eszközeitöl megfosztott ország élelmiszerböl önellátóvá válik. Ha a kezdödö hidegháború miatt nem adják fel idö elött a programot, igy is lett volna. Túlságosan nem érdemes azonban bánkódni, mert valamekkora (pár milliós) tömeghalál azért lett, a bünös népnek volt alkalma megtanulni, hogy Supermannel nem érdemes packázni.

Élelmiszer-segély sokáig nem volt. A Brit Birodalomnak tényleg nem voltak jelentös élelmiszer-tartalékai, amellett Indiában az 1943-44-es bengáli éhinség máris szedett három-négymillió áldozatot és az új munkáspárti kormány többet már nem mert bevállalni (akkor még senki se gondolta komolyan, hogy a Birodalomnak vége). 1946-ban még a kenyérjegyet is bevezették Angliában, pedig ilyen az egész háború alatt nem volt ott - igaz, ez inkább szimbolikus gesztus. A Brit zónában rosszabb volt az élelmezési helyzet, mint az amerikaiban, hosszabb idöszakokra napi 1000 kalória alá is lecsökkentették a fejadagot.

Számottevö élelmiszertartalékai csak az USA-nak és az általa kontrollált délamerikai államoknak voltak, de onnan 1947-ig semmi se jöhetett (mert részben megtiltották, részben nem biztositottak rá pénzügyi fedezetet).

Ehhez kapcsolódik az a gaztett, hogy a német hadifoglyokat (Prisoner of War, PoW) átminösitették lefegyverzett ellenséges erövé (Disarmed Enemy Forces, DEF). Ez azért volt jó buli, mert a genfi egyezmény kimondja, hogy a hadifogolynak ugyanolyan fejadag jár, mint a saját hadsereg katonáinak - ami az USA hadserege esetén napi 3200 kalória volt - továbbá hadifoglyot kényszermunkára sem lehet vezényelni. Ugyanez DEF-re természetesen nem vonatkozik, mert azokról nem szól a genfi konvenció. Erre mondják, hogy ügyes.

A legszebb azonban az a PR fogás volt, amivel ezt a - nemzetközi jog szerint vitathatatlanul háborús büncselekménynek minülö - intézkedést eladták: nevezetesen hogy nem lenne igazságos, ha a német hadifoglyok jobb ellátást kapnának és jobb bánásmódban részesülnének, mint a német lakosság.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2007.08.17. 16:08:07

Az éhen halasztott ukrán tömegekről miért nincs soha szó?
Sajnos még annak a tömeggyilkos "magyar" közgazdásznak a nevét sem tudtam megjegyezni, aki a búzakészletek piacra dobásával akarta az USA gazdaságát tönkretenni, pedig talán még ma is van róla közgazdasági szakközépiskola elnevezve. Valahol Magyarországon...

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.08.19. 15:49:35

Mavo, a Drezda elleni és hasonló légitámadások (a sokkal korábbi, hamburgi tűzvihar is ide értendőek) bizony népirtási szándékkal és céllal történtek. A történelem eléggé el van e kérdésben ferdítve, mert az 1940-es angliai csata megtorlásaként eredezteti az angolszász terrortámadásokat.

Ehhez képest az Anglia elleni "terrortámadások" általában legális katonai célpontok ellen történtek (ha nem is mindig sikerültek jól), a ledobott bombateher és az áldozatok száma nagyságrendekkel kisebb volt, és a szőnyegbombázásra általában a németeknek sem szándéka, sem lehetősége nem volt. Példának okáért négymotoros, igazán nagy bombaterhet elszállító repülőjük egy volt csak, a FW-177, de abból csak néhány száz készült, és tengeri őrjáratokra használták. A kétmotoros Heinkelek és Dornierek a Lancaster és Liberator bombázók terhének töredékét vihették csupán. Ugyanakkor a németek mind a bombacélzásban, mind a rádiós célravezetésben élen jártak (mi szükség lett volna erre, ha szőnyegbombázással akartak volna megszórni egy várost...).

Churchill, Tedder és Harris bizony háborús bűnösök voltak. Roosevelt ugyancsak. A háború utáni éheztetés is ténykérdés. Ez az egész egyfajta filozófiai kérdést vet fel: azért, mert a német vezetés és a fegyveres erők egy része háborús bűnöket követett el (és a nép nem lázatd fel, ha ez is bűn...), megengedhető-e visszafelé ugyanez? Megjegyzendő, hogy az USA a Pearl Harbour elleni orvtámadással megindokolva végig háborús bűnöket megvalósító módon harcolt Japán ellen. A német tengeralattjárósok tizedannyi gazemberséget nem követtek el, mint az amerikaiak, akik nyíltan bevállalva a japán kórházhajókat is kilőtték figyelmeztetés nélkül.

A kérdés tehát az, hogy az egyik fél disznósága egy elvileg azért humánus világban legálissá teszi-e a másik fél sokszoros hasonló visszatorlását?

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.08.19. 22:33:51

A hamburgi tüzvihart nem tervezték, a szövetségeseket is meglepte a különösen "jó" eredmény. Utána tudományos kutatócsoportokat állitottak rá a problémára és részletesen kielemezték a jelenség fizikáját. A Drezda (és Tókió) elleni légitámadásokat már ezeknek az ismereteknek a birtokában tudatosan úgy tervezték, hogy minél nagyobb tüzvihar jöjjön létre. Létre is jött.

Egyébként a drezdai tüzvihar - bár aratott a tömeghalál - katonailag eléggé értelmetlen. Mivel elsösorban a belvárost pusztitották el, a drerzda környéki hadiipari létesitményekben nem sok kár esett (amúgy sem volt sok), a vasúti közlekedés pedig három nap múlva újraindult.

Az akciót az eredeti tervek szerint a jaltai konferencia alatt kellett volna végrehajtani, hogy imponáljanak Sztalinnak (no meg persze hogy ijesztgessék kicsit). De a rossz idö miatt pár nappal el kellett halasztani, igy még ennyi értelme sem volt.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.08.21. 03:20:54

Bocs, nem is mondtam, hogy magát a tűzvihart tervezték volna (bár volt, aki a bombázás előtt felvetette, hogy ez lehet belőle) - de az terrorbombázás volt ugyancsak, mert messze nem a kikötő vagy ipari negyedek voltak célbavéve, hanem szimpla szőnyegbombázással az egész város.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.08.21. 03:21:57

Mármint Hamburg. Drezda esetében már valóban tudták, hogy mi lesz az "eredménye".