Elég sokan kajabálnak olyanokat, hogy ők nem kérnek a liberális demokráciából, meg hogy a liberalizmus ilyen meg olyan métely. Jelzem az egyik ilyen társaság éppen a fél közéleti blogtársaságot spammeli szarrá tracbackekkel, hogy mindenki elolvashassa náluk a frankót például arról, hogy a IV. században a kereszténységre áttért Róma az orgiáktól és a buzulástól bukott meg az V. században.

Az ő szerencséjükre mégis létezik liberális demokrácia, ellenkező esetben nem ordibálhatnának, hogy vesszen. Aki ifjabb, mint hogy emlékei lehessenek a Szocializmust Építő Magyarországról, azt még csak csak értem: anyu-apu rejtegette az emlékekeket a szabad november hetedikékről, május elsejékről, meg persze április negyedikékről. Meg hogy a világirodalom egy bizonyos szelete nem jelenhetett meg. Na de aki végigélte a kenyérrel betömött pofa évtizedeit, az hogy nem emlékszik arra, hogy azt a rendszert nem bírálhatta legfeljebb pár szerencsés, erről meg ő is sípolhat sült baromságokat?

Bár megeshet, én emlékszem rosszul, és mégis lehetett 1989 előtt odamenni a Majomház elé, és azt ordibálni, hogy vesszenkádár, meg hogy rohattkomcsik.

Aki nem kedveli a szófosást, még időben kattinthat máshová.

— hol zsarnokság van, ott zsarnokság van —

Másik aspektusa ennek, hogy többeknek a demokrácia nálunk fellelhető példányával van gondjuk. Egyébként tökéletesen érthető módon. Valami ok csak kellett, hogy miért bírta eddig a Klón, aki minden rossznak, minden elkúrásnak kimondható, megszemélyesíthető ikonja. Ha ő nem lenne, tej és a méz folyna, meg persze a sárga lé Hencidától Boncidáig. És azért nincs demokrácia, mert hiába akartuk, hogy lemondjon, nem mondott le. Hát milyen demokrácia az ilyen, he? Ha én, a Zállampolgár azt akarom, hogy a Kúrmány monnyonle, akkor monnyonle, mert az a demokrácia. Hogy ezerkilencszázkilencvenkilencben ilyen alapon a Sohasem Hazudósnak kellett volna lemondania? Istenem. Kicsire nem adunk, a nagy meg nem számít: cégünk hatalmas.

Kusolsz, Vidámpark, mesefigura, kusolsz!

A baj talán ott lehet, hogy a ködös ősidőkben a Zállampolgárok folyamatosan le akartak váltani egy Rendszert, és a Rendszer egyszer csak odaszólt, hogy nesztek, váltsatok le, majd többé-kevésbé eltakarodott a bús picsába; persze otthagyva azokat, akikből állt: vezetőit és alattvalóit egyaránt. Onnan kezdve a Zállampolgárok jelentős hányada kezdte elhinni, hogy a Demokrácia az, amikor neki van igaza, és a dolgok úgy mennek, ahogy ő akarja. Ha én hiába skandálom, írom le, mondom ki, vagy legalább gondolom azt, hogy aklónmonyonle, a Klón nem mond le, akkor nincs demokrácia. És ezt bármiféle kacifántos baromsággal megpróbálom alátámasztani, lásd nemlegitim és társai. Boross Péter bezzeg legitim, holott őt se a Zállampolgárok.

Meg a kordonok, meg az egyre növekvő számú szemkilövések (mostanra vélhetően már megvan a százezer is), Révész Mártíriusz, Budaházy, Torockay és Polgár Tamás szabadságharcos urak meg persze társaik. Félreértés ne essék: amit a rendárok  egy része művelt, az elég szégyenletes, és nem ér mutogatni Görögországra, ahol még ilyenebb volt a móka, mert az is szégyen.

Valaki utánanézne, a Kádár-korszakban hány újságban jelenhetett meg, hogy a Kádár-rendszer nem demokratikus? Hm? Kínában most mi a pálya? Hm? Nálunk is ez van, tuti? A kurvafiatal kurvamagyar kurvajobboldali kurvakonzervatívok kínai megfelelői tényleg blogolhatnak-e anélkül, hogy némi sittes jövőt kockáztathatnának? A drága jó kereszténykonzervatív megmondócsávók tényleg hőböröghetnének-e a Párt droidjairól (= a nemkurvaokos nemnemzeti nemkonzervatívok en bloc) minden retorzió nélkül? Ha lassan, akadozva, időnként a rendőrség összezárásába ütközve, de születnének-e ítéletek rendőrök ellen? Fizetett-e valaha Kromplileves Jánosék rendársága milliókat túlkapások miatt? Mert ez a mostani fizet. Sőt, (végre valahára) „a bíróság kirekesztette a bizonyítékok köréből a rendőri jelentéseket, mert azok egyfajta automatizmussal készültek, mindenkire ugyanazt az egyenszöveget tartalmazták” (Hibázott a rendőrség a Clark Ádám téri oszlatáskor).

Tipikusan a diktatúra jele, mi?

Tuti?

Lehetne-e Jobbik? Magyar földön kukoricaatomrakettasilókat fülegyelő bibsi légiót vízionáló máriauruszága dot hu az is lenne-e, he? Biztos-e? Kurucdotlófasz? A köztársaság elnöke tuti visszakúrná-e (joggal) a gyűlöletbiszbaszos (törvénynek nem bírom nevezni) szirszart? Egyáltalán lenne-e köztársasági elnök? Létezik-e esetleg diktatúrában olyan médiaszar, amelyik még hazudni is képes a Pártról, csak hogy feketítse, mégis megmarad, sőt?

Tuti?

Nincs demokrácia, persze, hogyne. Rémlik bárkinek is, hogy a Kádár-rendszerben az ilyen sajtó vagy az olyan tévé hazugozta, csalózta volna le Kromplileves Jánost? Nem?

Ja, mert az tényleg diktatúra volt, még ha vissza is sírják idióták. Kár, hogy legtöbbjük jobboldalinak hazudja magát, és tök véletlenül olyan komancs alap blődliket képes kipottyantani a kis száján, mint hogy ne a Zemberekkel. Nem, nem a Sosem hazudósra gondoltam, hanem lehet, hogy rád.

— temetetlen múlt —

Az azért mára alapvetés, hogy a demokrácia olyanságát pedzegetők javarészt nemigen akarnak demokráciát, mert a demokráciában nem csak ők huhoghatnak, hanem mások is. Ámde nyugodtan mondhatjuk, hogy nem ők kezdték.

Az is alapvetés, hogy Magyarországon 1990-ig sokféle államforma volt a királyságtól a királytalan királyságig, de hogy a demokrácia keze úgy istenigazából nem tette be a lábát, az ziher. Na jó, ’45 és ’47 közt volt valami satnya kísérlet, sikeresen át is ment a szocializmus építésébe. Valószínűleg ez itt a gond. Ha kisebb-nagyobb hibákkal is, de a környéken jellemzően voltak demokratikusnak kinéző államok, de mi az istennek se bírtuk beengedni a mételyt.

Nem ugrál a hátsó padban, Vitéz Kőbányai Horthy Miklós rendszere nem volt valódi demokrácia. Sőt. Persze a K und K-hoz meg a vörösterrorhoz képest valamennyire elment egy darabig kis szódával, de az egyik sem mérvadó, és nédda, a demokráciát legvadabbul ostorozó szélsőjobboldali nemzeti radikálisok zöme ellágyul, ha a Vitéz Kőbányai Horthy Miklós és az ő kis rendszere kerül szóba. Mert az olyan fasza volt, és hogy dübörgött az ő ideje alatt a Kárpátok Turulja, majdnem all in piánk is lett — rögvest a Führer után,  köszönöm szépen, díszes sorba kerültünk majdnem. És ja, dübörgött bazmeg, rabolt pénzből, mi másból: a drága Vitéz Kőbányai Horthy Miklós kormányai apránként elrabolták a vagyont a bibsiktől, abból. Közben nem volt anonim savazás, mert magyar ember ugye kiáll a véleményéért, pláne, ha a választás helyszínén pár csendőr bátorítja, tök véletlenül azt kukkolva, hova bassza az ikszet. Ja, és közben persze betiltottak pártokat is, mert demokrácia, ugye. Ó, persze, lecsukták Szálasit is, de az önmagában nem dicsőség, ellenben köze sincs a demokráciához.

Ha azt veszem, akik legalább egy kicsit tapasztaltak — felnőttként! — ’89 előtt valami demokrácia-féleséget, azok ’89-re már olyan hatvan körüliek lettek, szóval nem a népesség zöme. Volt egy álom arról, hogy a demokrácia de jó lesz, de a többség azt sem tudta, működés közben az hogy is néz ki.

Lett is baj bőven abból, hogy a Zemberek ugyan kurva sokféleképpen képzelték, de azért alapvetően úgy, hogy nekünk mindent szabad, azoknak meg nem.

— a lovagok, akik azt monják: ni —

1992. február 21-én (a magyar mezőgazdasági szövetkezetek, és így a magyar mezőgazdaság totális szétverése után) a Független Kisgizdapárt kijelentette, hogy mivel a kormány nemzetrontó tevékenységet folytat, ők kilépnek. És elszabadult a pokol, ami azóta is tart. Leglényege igazából az, hogy valamelyik párt előkap egy színtiszta lózungokból álló vádat és a mindenkori hatalom arcába vágja. Az istenadta nép pedig zabálja. Elég ellátogatni tetszőleges polfórumra, elolvasni tetszőleges közéleti blog kommentjeit, hogy legyen bizonyságunk.

Hozáteszem, Pufajka Gyufa kormányát leszámítva mindegyik adott rá többé-kevésbé komoly okot, hogy azt higgyük, annyira nem is szereti a demokráciát. Pufajka Gyufáék kormány is csak azért nem, mert (nagyrészt kényszerből) viszonylag passzívak voltak az efféle dolgokban. Antallék két évig se bírták a kritikát, mikor profiltisztításba kezdtek az úgynevezett médiában, jóelőre megalapozva, hogy az őket addig hol mérsékelten, hol kevésbé mérsékelten bíráló médiaszemélyiségek már a jobboldal szó hallatán is tűzokádásba kezdjenek.

Gyufáéknak mázlijuk volt, komoly tisztogatásra nagy szükségük nem volt, a Pálfy G. - Stefka - Chrudinák trióért meg az akkor még kis számú szélsőjobboldali nemzeti érzelműn kívül a kutya se sírt. Cserébe a sajtó szerette őket, a Tocsik sztoriig talán egyedül a Magyar Narancs vájkált könyékig Czégé Zsuzsáék űrbambás humbugjaiban, de láthatóan ellenük sem mertek tenni semmi komolyat.

A Polgári Kormány azért belehúzott, a Magyar Narancs ugyanis a bukott cuclisták után azonnal őket kezdte piszkálni: meg is próbálták sunyiban anyagilag tönkre tenni, illetve elvenni a nevét. Aztán a Magyar Nemzetből csinálták azt a borzalmat, ami most. Egyik sem nagy dicsőség — érdekes is volt, amikor a Magyar hírlap kapcsán ők ájuldoztak, hogy ah, mi lesz veled szent sajtószabadság. A Klónék folytatták, ha kicsit késve is, a Magyar Hírlap ügyében, de elég kis sikerrel: mondjuk egy masszív évi 5-700 milliós veszteséget termelő lap úgyis előbb-utóbb kivégzi magát, de az a piac lesz és nem a cenzúra.

A környezet adott lett, pártjaink és kormányaink ki is használták doszt. Ezerkilencszázkilencvenkettő óta nem akadt ellenzék, ami a demokrácia be nem tartásával ne vádolta volna az aktuális kormányt, bár a hisztéria mostanra lett tökéletes. A suttogó propaganda a tökélyre fejlődött: a Sohasem Hazudós Bécsbe ment ideggondozásra, Bajnai Kordon pedig embereket kényszerített öngyilkosságra. Morvai Krisztike-Bolgárúr-Pozsonyi Bucó Ádám-Gréczy Zsolt-tengely van itt, Kötél Laca, ciánista Kuncze, huszonhárommillió román, estébé.

Abba kellene hagyni. Azonban úgy néz ki nem tudják. Megszokták húsz év alatt, és nem bírják abbahagyni. Kikérem magamnak a Vidámpark elnevezést. Ez egy szánalomland.

Még szerencse, hogy a demokrácia, mint intézmény bírja a hülyeséget. Meg nem is a demokrácia hibája, hogy mindez így megy. A demokrácia csak megengedi.

És addig jó. Amint az első bilincs kattan politikai okból pártvezető kezén, akkor lesz baj.