- avagy a Magyar Olimpiai Muhaha -
Minden bizonnyal korai variálni, mert nem jogerős az ítélet, de nekem beindult az agyam kíméletlenül.
Biztos mindenki emlékszik, már maga az esemény is echte muhaha volt, nem is akármikortól kezdődően.
Rég volt kétezer-kettő. Amikor a MOM (akkor még MOB) elnöke óriásplakátokon kezdett el ránk köszönni, hogy akkor innen kezdve ő a tökfüggetlen főpolgármester-jelölt a sok pártkatona közt, tessenek rá savazni. Persze ott ágált mögötte a Fidesz teljes mellszélességgel, de aztán — bár akkor még Zsókánk is volt — Demszky rutinból tarolt.
Páran elkezdték már akkor kapirgálni, hogy ez a mi MOM elnökünk nem is annyira független, de a jelölt elmondta, hogy deigenőfüggetlen, meg mint már említettem nem is nyert, úgyhogy egy időre le is tudtuk a dolgot.
Egészen addig, amíg hirtelen megjelent a MOM elnökének neve egy listán, úgy is mint alelnökjelölt. A lista a Fideszé volt. Az elnök úr aztán annak rendje és módja szerint függetlenből és nem Fidesz-tagból nagyjából pár óra alatt nem hogy tag, de egyből alelnök lett, ami sportnyelven fogalmazva nem mindennapi teljesítmény egy újonctól.
Független, érted. Pont, mint Járai Zsiga bácsi, akit nemrég sorolt fel a Csillagszemű Juhász, hogy az ő emberük — öt év masszív tagadás után.
Erre homlokához kapott a MOM
Normális helyen amúgy ilyenkor — mondjuk — a Zambului Olimpiai Muhaha minimum feloszlatja magát — gumibottal és könnygázgránáttal, ahogy köll —, oszt pártfüggetlenül takarodik mindenki a levesbe, hogy hülyék vagyunk, jöhet helyettünk a Lamblia Fészkesfővárosi Kiscsoportos Óvodások Olimpiai Köre, mert az is jobb.
Konkrétan ilyesmi nem történt, inkább húzták-halasztották kicsit a nagy eseményt, hadd csámcsogjon róla a médilya, aztán valahogy mégis összejött, hogy a tagság reprezentatív számban kérni bírta, de még (másodszorra) a MOM elnöke is összehívta, de még a tagok is megjelentek. Aztán lett móka, kacagás, jókedv, humor, mert először megsavazták, de egy MOM-elnök közeli ember aszonta, hogy de nem jó, mer a savazógép, erre aztán megint megsavazták, mire 69 igen, 69 nem és 3 tartózkodás jött ki, mire az iménti ember gyorsan megmondta, hogy akkor maradtunk a régiben, a fényes tekintetű elnök meg beletolta az arcunkba, hogy akkor most ő győzött. Volt régen fittballista körökben olyan muhaha, hogy csapatunk 2-2 arányú fölényes győzelmet aratott; nem is tudom, miért jutott pont ez az eszembe.
De nem addig a, az egyik MOM-tag — a MOM-elnök szerint egy nap késéssel — elszaladt beadvánnyal folyamodni, és a minap kimondta a Fővárosi bíróság, hogy vissza az egész, érvénytelen volt a savazás.
Mi meg itt állunk feleim, nézzük, amint ott tornyosul előttünk egy szép nagy MOM, aminek van is elnöke, meg nincs is, és már az elnök és a saját jogásza sem bírja ugyanazt nyilatkozni, mert az elnök szerint a savazók fele plusz egy fő, a másik szerint meg egyszerű többség.
De nem is ez a lényeg, hanem a most mi van. Akkor amit az elnökség a drága onnantúl idáig művelt, az is kuka-é? Van elnök vagy nincs elnök? Esetleg, ha az elnök sztornó, akkor (mint fentebb már céloztam rá) a többi méla politikus is takarodjon a hamvas bús picsába a MOM jeles testületéből, vagy csak az elnökségi tagok, vagy mi.
Sebaj, 2364-ben majd rendezünk júniusban Debrecenben egy fideszes meg augusztusban Budapesten egy maszopos Olimpiát, oszt jó napot.
Update: fáradt lehettem, amikor írtam, mert valamiért a Magyar Olimpiai Muhahát MOH-nak rövidítettem. Hiba javítva. Asszem.
Utolsó kommentek