Igen bazmeg, Earls Court, tessék verni rá.
Elvált a szar a májtól, szegény Polgár Tamásról kiderült, hogy vagy hülye provokátor, vagy csak szimplán hülye, vagy csak minket néz hülyének. Vagy csak megkattant, és sajnos innen nézve ez tűnik a legvalószínűbbnek.
Abszolút érdekelne, egy olyan ember, aki szemrebbenés nélkül jelenti ki, hogy a komancsok gyerekeit is ki kellett volna végezni, az mit öblöget provokátorokról, ha a hozzá közel álló slepp egyik tagja egyszer csak úgy érzi, az általa felvázolt tevékenységet a komcsibuzizsidók verésével illene kezdeni, mire a többiek lelkesen csatlakoznak a szavak tettekre fordításához. Hogy miért csodálkozik a balhén az, aki a szerencsétlen, értelmetlen Charta kapcsán magyarellenességről böfög doszt?
Amúgy félreértés ne essék, tőlem az illető, aki kirobbantotta A Nagy Balhét Amiért Polgár Tamás Hátat Fordított A Saját Híveinek, lehetett akár provokátor is.
Na de kérem! Itt jön a baj! Hogy ez a provokátor miként fért oda Polgár Tamás és csipet csapata mellé? Hogy nem lökte ki az aljas provokátort az egészséges magyar nemzettest? Tán csak nem azért, mert a megszólalásig hasonlított a többiekre, akik körülötte voltak?
Abszolút nem azért mondom, de ha bármikor életemben az Andrássyn sétálva a társaságom egyik tagja ilyesmiről kezd el kajabálni, nem hogy nem csatlakozik hozzá senki, de még ott is hagyjuk, mint macskát szarni. Ki érti ezt?
Halkan megjegyzem, öt éve Polgár Tamás és akkori barátai is így tettek volna.
Polgár Tamással egyébként még csak nem is ez az igazi baj. Hanem az, hogy mára nemhogy nem vicces, de nagyon nem. Most is annyira viccesen határolódott el valakitől, aki mindösze logikusan tettekre akarta váltani Polgár Tamás napi szintű rutinná váló zsidózását, cigányozását komcsizását és buzizását, mint egy villanyoszlop, esetleg egy döglött kenguru, ne adj Isten egy gyermeket csókolgató 66-os út az amerikai elnökválasztás finisében.
Igazából talán még ez sem lenne akkora baj: emberek megkomolyodnak, egyesek már nem mennek bohócruhában a vérésbecsületezők közé, inkább lesznek saját maguk saját korábbi tréfájuk tárgya, ahogy mások sem hugyoznak a templom oldalába bizonyos kor után, pedig de vicces volt anno.
Nagyobb a baj. Mostanra Polgár Tamás annyira komolyan veszi magát, hogy majd felrobban a kurva komolyságtól. Régebben vigyorgott, mostanra kényszeredetten vicsorog. Utálok ilyet írni, de sajnos erre nincs jobb szó, akármennyire is szar, akármennyire is írni tudó embernek tilos lenne leírni a vicsorog szót, mert szemét, mert szar, mert szörnyű, mert más megbélyegzésén kívül sokra nem jó. A Reakciósok viccelődnek, hogy a magyarságuk miatt mondta le önhatalmúlag a megrendelt pólót, miután Polgár Tamás milliméterre ugyanannyi bizonyíték alapján autodafét kezdeményezett hasonló indokkal? Rohadékok, beperellek titeket, mondja ez az új, tökéletesített Polgár Tamás, akinek nagyon fontos lett, hogy ha csúnyán néz rá bárki, azt beperelje, ugyanakkor persze neki továbbra is mindent szabad, és most is igazából az a baja, hogy a hozzá csapódó csőcseléktől kétezer-nyolc szeptember tizenkilencedike óta már a kutya sem fél.
És a mi még rosszabb, azt hiszi, értelmes ember félt tőle és csipet csapatától a Hollán Ernő utcában. Holott, ha így lett volna, akkor nem kellett volna utólag melldöngetve centizgetnie, hogy ők, vagy az ellentüntetők voltak-e többen egy olyan performance (kuss, franciául is tudok) keretében, ahová a potenciális ellentüntetők nem kis hányada el sem ment, mert nem akart a Klónnal közösködni, és aki kiment, azok nem kis hányada is fanyalgott. Ha féltek volna tőle, a kutya sem lett volna ott az ő fiaival szemben, és a halkan becsapódó ablakok mögül kiáradó diszkrét bűz jelezte volna, hogy a biboldók hogy beszartak Polgár Tamástól.
Én reménykedem, hogy abbahagyja a hazudozást ez a Polgár fiú. Mármint a saját magának hazudozást. Mert az annyira nem jó.
Csak sajnos tizenkilenc év alatt sokan megtanultak maguknak vérprofi módon hazudni. Tamás, akárhogy is nézzük, indikátor: ilyenek vagyunk, mostanra hazudunk reggel, este, orrvérzésig. Magunknak bizony, magunknak. Hogy ingyen van a szőlő, s lágy kenyér, s hogy felsőbbrendűek vagyunk, bizony, mi magyarok, mert csak, azé.
Aztán elinalunk magunk elől sebesen: tantó bácsi, nem mi voltunk, nem mi vertünk, ők voltak, a provokátorok, ők bizony.
You better run.
Update: törvény címmel Boholy szöszenete odaát.
Utolsó kommentek